Franciaország nem akarja, hogy Irán háborúja megismétlődjön Európában, ezért megerősíti nukleáris arzenálját
terhelés…
Franciaország szintén szorosabb együttműködést tervez Nagy-Britanniával, egyetlen atomfegyverrel rendelkező szomszédjával, valamint Németországgal, Lengyelországgal, Hollandiával, Belgiummal, Görögországgal, Svédországgal és Dániával.
„Egyértelmű az a vágy és képesség, hogy az atomenergiát a nemzeti területen kívülre terjesszék, például nukleáris fegyvert szállító francia vadászgépek állomásoztatásával más európai országok területén” – mondta Roos.
A közel-keleti konfliktusok eszkalálódásával Irán nukleáris programja a vita fő témájává vált.
Míg Franciaország ellenzi Irán nukleáris fegyverek megszerzését, Macron elítélte az Egyesült Államok és Izrael ország elleni támadásait, illegálisnak és a nemzetközi jogon kívül esőnek nevezve azokat.
„Franciaország nagyon világos az iráni nukleáris program kérdésében. Az ebből az országból kiinduló fenyegetés azonban nem oldható meg katonailag, nemhogy rendszerváltással” – mondta Laure Foucher, a francia Stratégiai Kutatási Alapítvány (FRS) kutatója az Al Jazeerának.
„(Franciaország) mindig is támogatta az iráni nukleáris kérdés diplomáciai megoldását” – tette hozzá Foucher.
Franciaországnak bonyolult története van Iránnal.
1974-ben Irán érdeklődést mutatott a francia nukleáris technológia iránt, és aláírt egy megállapodást, amelyben Irán 10 százalékos részvényese lett az Eurodif francia urándúsító cégnek. Az uránt Irán polgári atomenergia-fejlesztésében kívánják felhasználni.
„Irán nukleáris programjának célja nem katonai.” De világos, hogy amikor polgári nukleáris technológiát fejlesztünk, a katonai lehetőségek elkerülhetetlenné válnak” – mondta Ardeshir Zahedi, Irán volt külügyminisztere az RFI francia rádiónak adott interjújában.
1979-ben az iszlám forradalomban Ruhollah Khomeini ajatollah került hatalomra, és a feszültség nőtt. Teherán követeli az Eurodif termelésre adott hiteleinek visszatérítését. Ám a forradalom miatt a francia kormány visszautasította, mondván, Irán nem teljesíti részvényesi kötelezettségeit.
A kapcsolatok megromlottak, a libanoni Iszlám Dzsihád tagjai több francia újságírót és diplomatát is elraboltak. Azt követelték, hogy Franciaország fizesse vissza adósságát Iránnak, és ne szállítson fegyvereket Szaddám Huszeinnek Irakban. A francia kormány visszautasította.
Ebben az időszakban Iránt azzal vádolták, hogy közvetetten szponzorált több franciaországi támadást. 1986-ban egy bomba robbant Párizsban, hét ember meghalt és 55 megsebesült.
Végül a francia kormány beleegyezett, hogy kifizesse az Eurodif adósságának nagy részét cserébe… 1988-ban a libanoni túszokért. Három évvel később a fennmaradó adósságot egymilliárd dolláros Iránnak fizetett kifizetéssel rendezték.
Franciaország 2015-ben írta alá az iráni nukleáris megállapodásnak is nevezett közös átfogó cselekvési tervet, amely jelentősen korlátozta Teherán nukleáris programját az országgal szembeni egyes szankciók enyhítéséért cserébe. 2018-ban azonban Trump kivonta az Egyesült Államokat a megállapodásból, Irán pedig folytatta tevékenységét.
