PokerStop

Az Európai Unió beavatkozott a választásokba, és nem engedélyezte a szabad szavazást Szlovákiában 2023-ban, Hollandiában 2023/2025-ben, Franciaországban 2024-ben, Romániában 2024-ben, Moldovában 2024-ben és Írországban 2024/2025-ben. Ez áll az amerikai képviselőház jelentésében, amelyet a Republikánus Párt tagjai készítettek.

Az állítás alapjául szolgáló kulcsfontosságú dokumentum az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának 2026. február 3-án közzétett hivatalos jelentése. (Teljes cím: „The Foreign Censorship Threat, Part II: Europe’s évtizedes kampány a globális internet cenzúrázására, és hogyan károsítja az amerikai beszédet az Egyesült Államokban.”)

A közel 160 oldalas jelentés azt állítja, hogy a technológiai cégek (például a TikTok) nem nyilvános dokumentumain alapul, amelyeket idézések útján szereztek meg.

A szöveg azt állítja, hogy az Európai Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) 2023-as hatályba lépése óta „rendszeresen nyomást gyakorol” a közösségi platformokra, hogy távolítsák el vagy korlátozzák a politikai tartalmakat.

A jelentés szerzői szerint az Európai Bizottság nagy pénzbírsággal fenyegetőzött, és arra kényszerítette az olyan vállalatokat, mint a YouTube, a TikTok és az X (Twitter), hogy távolítsák el a nem illegális, de az uniós politikákat vagy a migrációt kritizáló tartalmakat.

Ez a nyomás állítólag a „tartalmak cenzúrázására irányult a nemzeti választások előtt”, hogy kárt okozzon a konzervatív vagy populista politikai erőknek.

A jelentés azt is kifejti, hogy az európai szabályozás közvetlenül sérti az amerikaiak szólásszabadságot, mivel arra kényszeríti a platformokat, hogy olyan globális moderációs szabályokat hajtsanak végre, amelyek korlátozzák az „amerikai nézőpontokat”.

Részletek a bejelentett országok szerint

A jelentés az Európai Bizottság intézkedéseit a következő országokban zajló választásokhoz köti:

1. Szlovákia (2023): Állítólag a parlamenti választások előtt az EU nyomást gyakorolt ​​a TikTokra, hogy a platform bizonyos társadalmilag konzervatív kijelentéseket (például: „Csak két nem létezik”) „gyűlöletbeszédként” jelöljön meg. A TikTok belső irányelvei elismerték, hogy az ilyen nézetek „általánosak a szlovák politikai vitákban”, de a mértéktartást továbbra is szigorították.

2. Románia (2024): A jelentés nagy figyelmet fordít a választások megsemmisítésére. Állítólag a TikTok a DSA-val összhangban eljáró román hatóságok kérésére figyelmeztette az EU-t a legális tartalmak (különösen a jelölt Calin Georgescu képei) indokolatlan eltávolítására. A jelentés szerzői kétségbe vonják az orosz beavatkozás hivatalos verzióját, olyan belső dokumentumokra hivatkozva, amelyek nem találtak bizonyítékot a robotok összehangolt hálózatára.

3. Moldova (2024): A jelentés készítői kiemelik, hogy egy hónappal a választások előtt az EU Support Center platformokkal szervezett csúcstalálkozót a dezinformáció leküzdésére, ahol Moldova miniszterelnöke beszélt. Ez összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket vetett fel, ugyanis a miniszterelnök pártja saját jelöltet állított.

4. Franciaország (2024): A jelentés általános vádakat tartalmaz a platformokra nehezedő nyomásról az európai és nemzeti választások előtt. További háttérként megemlítik, hogy amerikai diplomaták érdeklődtek Marine Le Pen pere iránt, és a „per tisztességességét” vitatták meg.

5. Hollandia és Írország (2023/2024–2025): Ezeket az országokat a jelentés általános listája az EU nemzeti választásokba való, DSA-mechanizmusokon keresztüli beavatkozásának példájaként említi, anélkül, hogy konkrét incidenseket részleteznének mindegyik esetében.

Hivatalos EU reakció és kontextus

Az Európai Unió határozottan tagadja ezeket a vádakat. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője „teljesen megalapozatlannak” és „tiszta nonszensznek” nevezte a vádakat.

Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy a DSA kizárólag az illegális tartalmak és a rendszerszintű kockázatok (például a külföldi beavatkozások) elleni küzdelemre irányuljon, miközben szigorúan tiszteletben tartja a szólásszabadságot.

Kaja Kallas, az EU főképviselője a Trump-kormányzat általános hangvételét kommentálva kijelentette, hogy az USA „egyértelműen meg akarja osztani Európát”, és ugyanazokat a módszereket alkalmazza, mint az EU geopolitikai ellenfelei.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Trump-kormányzat 2025 végén szankciókat vezetett be az európai tisztviselők ellen (köztük Thierry Breton volt európai biztos), akik Washington szerint „területen kívüli cenzúrában” és az amerikai választásokba való beavatkozásban vettek részt.