Trump azt mondja, nem biztos benne, hogy a Hormuzi-szoros konfliktusa közepette szeretne iráni megállapodást
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy a Hormuzi-szorosban kiújuló ellenségeskedések fényében valószínűleg nem érdekli, hogy megpróbáljon megegyezésre jutni Iránnal, néhány órával azután, hogy a közelmúltban létrejött tűzszüneti megállapodást „befejezettnek” nyilvánították.
„Nem vagyok benne biztos, hogy alkut akarok kötni velük” – mondta Trump Teheránról a törökországi Ankarában tartott sajtótájékoztatón, ahová a NATO katonai szövetség csúcstalálkozójára látogatott.
„Játszhatunk, de nem vagyok benne biztos, hogy alkut akarok kötni” – mondta Trump, majd hozzátette: „Végezzük el a munkát.”
Az elnököt arról kérdezték, miért volt olyan gyorsan lesújtó Irán uralkodóira – nemrégiben „szemétnek” és „betegnek” minősítette őket –, amikor mindössze egy hónappal korábban „okosnak”, „nagyon racionálisnak” és „jó velük bánni” dicsérte őket.
„Megismertem őket” – válaszolta Trump.
Hozzátette: továbbra is racionálisabbnak tartja őket, mint korábbi vezetőik, akiket az Egyesült Államok ölt meg a február 28-án kezdődött háborúban.
„Az elmúlt egy-két hét tetteik alapján azonban nem, nem szolgálják a közvéleményt, és azt hiszem, mindennél jobban megismertem őket” – mondta.
Korábban szerdán Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok Iránnal kötött tűzszünete „véget ért” a közel-keleti erőszak legutóbbi kitörése után.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának Közös Tengerészeti Információs Központja és az Egyesült Államok vezette haditengerészeti csoportja szerint Teherán három kereskedelmi hajót támadott meg kedden a Hormuzi-szorosban vagy annak közelében.
A támadást követően az Egyesült Államok visszavonta az iráni olajeladásokra vonatkozó szankciók alóli felmentést, amelyek a két ország által a múlt hónapban megkötött ideiglenes tűzszüneti megállapodás részét képezték.
Ezt követően az Egyesült Államok közölte, hogy több tucat megtorló csapást hajtott végre iráni katonai infrastruktúrára és kishajókra.
A szoros, a világ olajkereskedelmének egyik fő útvonala, a háború során a feszültség fő kitörési pontja volt. Irán azon képessége, hogy blokkolja a vízi utakat, és hajlandó útdíjat kivetni az áthaladni kívánó hajókra, nagy befolyást ad a nagyobb amerikai hadsereg elrettentésére. Trump megtorlásként elrendelte a térség iráni kikötőinek haditengerészeti blokádját.
A megállapodás részeként az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy feloldja embargóját, Irán pedig beleegyezett abba, hogy „a legjobb erőfeszítéseket teszi a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladása érdekében” az Öböl-térségben.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Iszmail Bakai utólag szerda délután megvádolta az Egyesült Államokat a megállapodás e záradékának megsértésével, és azt állította, hogy az iráni „ragaszkodik” ahhoz, hogy Irán felelős a szoroson áthaladó hajókra vonatkozó „megállapodások megállapításáért”.
Az Egyesült Államok „megkérdőjelezte ezt a záradékot, és valójában megsértette a megállapodás kereteit egyoldalú akcióival és Irán elleni agresszív támadásaival” – írta Bakai. „Az Iráni Iszlám Köztársaság rendíthetetlenül folytatni fogja nemzeti érdekeinek védelmét és szuverenitásának gyakorlását.”
„Nem akarok többet foglalkozni velük” – mondta Trump szerdán Iránról. Az Iszlám Köztársasággal való megküzdés „időpocsékolás” volt – tette hozzá.
„Ami engem illet, ennek vége” – mondta Trump a tűzszünetről.
Később megfogadta, hogy az Egyesült Államok „ma este” további katonai lépéseket fog tenni. Később azonban visszalépett a fenyegetéstől, és egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ő rendelhette el a támadást.
