A nevetés egy „szellemi gyakorlat”, amely fokozza a gyermekek agyának fejlődését
A régi mondás, miszerint „a nevetés a legjobb gyógyszer”, igaz lehet egy új kutatás szerint, amely azt sugallja, hogy a gyerekek fejlődésében is lényeges tényező.
Jacqueline Harding, koragyermekkori szakember szerint a nevetés és a játék az egészséges agyfejlődés, az érzelmi jólét és a társas kapcsolatok elengedhetetlen elemei.
A brit Szuezi Hírügynökség beszámolója szerint „The Brain That Loves to Laugh” című könyvében Harding úgy véli, hogy az öröm olyan összetett biológiai jelenség, amely segít a gyerekeknek megbirkózni a stresszel, és rugalmasabb és interakciós képességű elmét fejleszt.
„Amikor gyerekeket látunk nevetni, tanúi vagyunk az agy leleményességének, amely munkálkodik: tanul, kommunikál és fejlődik” – mondta Harding. Hozzátette: „Úgy tűnik, a remény és a humorérzék nem csak az élet fűszere, hanem az egészséges növekedés receptjének alapvető összetevői.”
A nevetés hatalmas hálózatokat stimulál az agyban, beleértve a motoros területeket és a prefrontális kérget, még mielőtt a gyerekek megtanulnának beszélni. Szakértők szerint a nevetés fokozza a kreativitást és aktiválja a munkamemóriát azáltal, hogy segíti az agyat az ellentmondásos gondolatok feldolgozásában, így „szellemi gyakorlattá” válik.
Biológiai szinten a nevetés megváltoztatja a szervezet belső kémiáját azáltal, hogy csökkenti a stresszhormonok, például a kortizol és az epinefrin szintjét, valamint növeli a „boldogsághormonok” szintjét, például a dopamin, a szerotonin és az endorfinok szintjét.
A nevetés arról is ismert, hogy képes felerősíteni az oxitocin hormont, amely hozzájárul a szülők és a gyermekek közötti érzelmi kötelékek erősítéséhez.
Másrészt a krónikus stressz rontja a tanulást, elnyomja az immunfunkciókat, és hatással van az érzelmekért és a hosszú távú emlékezetért felelős limbikus rendszerre a Szuezi Ügynökség szerint.
„Egyszerűen fogalmazva, a kisgyermekek érzelmi állapota közvetlenül befolyásolja azt, ahogyan a világot megtapasztalják” – mondta Harding.
Azt tanácsolta a szülőknek, hogy fokozzák ezeket az előnyöket a spontán játék és az örömteli kommunikáció pillanataival.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint ezek az interakciók nem csak a nevetésre serkentenek, hanem segítik a gyerekeket érzelmeik szabályozásának képességének kibontakoztatásában, fokozzák biztonságérzetüket és összekapcsolódásukat, valamint támogatják szociális és kognitív fejlődésüket.
„A spontán, örömteli játék a stressz ellenszere, mert növeli az agy által kiválasztott endorfinszintet” – mondta Harding. Hozzátette: „A kreatív és boldog játék játssza a legfontosabb szerepét molekuláris szinten, különösen abban a szakaszban, amikor az emberi agy a legmagasabb reakciószinten van.”
Elmagyarázta, hogy ez a közös öröm segít létrehozni az úgynevezett „megosztott szabályozást”, ahol a gyermek megtanulja kezelni a stresszt a korai pozitív tapasztalatok biológiai tartaléka alapján.
Harding azt szorgalmazta, hogy a humort közvetlenül az osztálytermekbe építsék be, hogy csökkentsék a mentális terheket, és javítsák a gyerekek azon képességét, hogy megértsék és emlékezzenek az alapvető fogalmakra.
A szuezi jelentés rámutatott, hogy az öröm ideális környezetet teremt az információ elnyeléséhez azáltal, hogy fokozza az idegrendszer stabilitását.
„A biztonságos kapcsolatok és a stresszmentes játékkörnyezetek javítják a tanulást” – tette hozzá Harding, hangsúlyozva, hogy „a tanterveket nem szabad előnyben részesíteni e két alapvető tényezővel szemben”.
